11 22 33 44 55 66 77 88 99
Wordpress Slideshow by WOWSlider.com v4.8
A Község fejlődésének rövid történeti áttekintése

Kispáli község Zala-megye Északi részén, Zalaegerszegtől mintegy 10 km-re helyezkedik el. Földrajzilag a Kemeneshát aljához illetve a Zalai-dombság Göcsej tájegységéhez egyformán közel fekszik. A falu egyetlen hosszú utcája a dimbes-dombos táj egyik dombjának gerincét követi. A falu határai is a környező dombok és völgyek váltakozását mutatják.
A község első említése 1305-ből való. A település története során nem volt jelentősebb kötődése nagy nemesi családokhoz, nagybirtokhoz, jellemzően kisnemesek lakták, kisebb megosztott földterületek voltak a meghatározóak. A lakosság összetétele vegyes: nemesek, félnemesek, zsellérek és jobbágyok.
Kispáli község mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező település, a fő termelési forma mindig is a növénytermesztés és az állattenyésztés volt. A település szerkezet falusias jellegű, az ún. fésűs elrendezésű családi házas beépítés dominál.
Az 1990-as évek elejéig a község nem rendelkezett sem saját templommal, sem pedig saját iskolával. A településen 1929-ben épült az Imaház, amely iskolaként is szolgált. Felújítására 1960-ban került sor.

A Község helyzete napjainkban

A település alig néhány intézménnyel rendelkezik, így nincs Postahivatal, gyógyszertár, étterem stb., ezek hiányában a lakosság Zalaegerszegre utazik ezen igényei kielégítése érdekében. Háziorvos, védőnő hetente egyszer, szerdánként jár ki a községbe, egyébként az egészségügyi szolgáltatást igénylő állampolgárnak Zalaegerszegre kell utaznia. Saját iskolája, óvodája nincs a községnek, a gyerekek Egervárra, illetve Zalaegerszegre járnak a közoktatási intézményekbe.
A közösségi élet színterének az 1928-ban épült egykori Steffler család tulajdonát képező kúria ad otthont. Az épületet 1993-ban újították fel.
Kispáli lakóinak száma 260 fő, a lakóépületek száma kb. 110 db. Belterülete 72 ha, külterülete 385 ha. A közép és hosszú távú prognózisok kismértékű népességnövekedéssel számolnak, főleg a betelepedések folytán. A lakosság összetételét tekintve megfigyelhető az idősebbek számának növekedése.
A község közműellátottsága teljesnek mondható. A település minden utcája vezetékes ivóvízzel, vezetékes gázzal ellátott. Az áramszolgáltatást az Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Rt biztosítja. A községben kiépített csillagpontos kábeltelvízió hálózat van. A szennyvízelvezetés rendszerének beruházása 2002. decemberében befejeződött, ezáltal a lakosság teljes közműhálózattal rendelkezik.

A település közösségi élete

Az Önkormányzatnak szűkös anyagi helyzetére tekintettel, nem áll módjában  a rendszeres és nagyszabású rendezvények szervezése és tartása. Ennek ellenére a lakosság igényeinek rendszeres felmérését követően minden évben megrendezésre kerül a május-fa állítás és kitáncolás rendezvény „sorozat”. Ezeken az alkalmakon összegyűlik a falu lakossága és zenés-táncos, játékos vetélkedővel színesített összejövetelt tartanak, amelyhez az anyagi fedezetet az Önkormányzat biztosítja.
Hagyománnyá vált karácsony előtt a falu idősebb nemzedékének megajándékozása, egy szerény vendéglátással ( saját készítésű süteményekkel, virsli, üdítő ) egybekötött táncos délután keretei között.
A Művelődési ház ad otthon a minden évben kötelezően megrendezésre kerülő Lakossági Fórumnak is, ahol minden állampolgár személyesen teheti fel, az általa megválasztott települési képviselőnek és polgármesternek a falu dolgaival kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit.
A megválasztott települési képviselők és polgármester azon fáradoznak, hogy az önkormányzat szűkös pénzügyi lehetőségei ellenére egyre több közösségi programot szervezhessen és tarthasson, amely lehetőséget teremtene a község lakóinak az összetartozásuk erősítésére, közösségi tudatuk fejlesztésére.